Nem derül ki egyértelműen, hogy kik és az sem, pontosan milyen források alapján értékelték az egyes országokat a Freedom in the World című, hazánk médiahelyzetét is értékelő nemzetközi jelentésben – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az NMHH vizsgálata arra is rávilágít, hogy a tanulmány rendkívül szűk skálán mozgó mutatószámai nem teszik lehetővé az értékelt államok komplex médiaviszonyainak mértékadó összehasonlítását.
Az NMHH azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Freedom House 1978 óta teszi közzé a mintegy kétszáz állam politikai és polgári szabadságjogi helyzetét értékelő jelentését, és a riport keretében egy globális áttekintés mellett önálló országjelentéseket is kiad.
Az NMHH rendszeresen nyomon követi a hazai médiahelyzetet értékelő nemzetközi jelentéseket (https://nmhh.hu/cikk/252009/A_Freedom_in_the_World_2025_jelentes_ertekelese), ezúttal az amerikai székhelyű szervezet friss dolgozatát vette górcső alá, több szakmai hiányosságot is feltárva abban – írták.
Úgy értékelték, a riport jelentős módszertani hiányossága, hogy nem ismerhető meg világosan az országjelentések szerzőinek személye, erre csupán egy összesített névsorból lehet következtetni, ez alapján 2024-ben is csupán egyetlen magyar szakértő vett részt a projektben, ami kérdéseket vet fel a plurális értékelés lehetőségével kapcsolatban.
Szintén csökkenti a Freedom in the World átláthatóságát, hogy a szervezet nem közli a felhasznált források listáját – tették hozzá.
Úgy folytatták, hogy a jelentés a média függetlenségét egy nullától négyig terjedő skálán értékeli az egyes országokban, egy ilyen szűk értéksor azonban nem alkalmas arra, hogy pontos képet adjon a médiaszabadság területéről, és érzékeltesse az egyes országok közötti különbségeket, változásokat.
Az NMHH szerint jól mutatja ezt, hogy Magyarország az említett skálán ugyanannyi pontot kapott, mint olyan országok, ahol a jelentés szerint a sajtó munkatársai fizikai erőszaknak vannak kitéve, e tekintetben szerencsésebb lenne, ha például az egyes pontszámokat tört értékekkel részleteznék.
Annak ellenére, hogy az idén kiadott Freedom in the World a 2024. január 1-je és december 31-e közötti események értékelésére vállalkozik, a riportban több, a korábbi jelentésekben már szereplő, tárgyéven kívüli állítással találkozunk.
“Ezek tárgyi tévedéseket vagy minden alátámasztást nélkülöző, szubjektív megállapításokat is tartalmaznak. A dokumentum kritizálja például a médiapluralizmus hazai helyzetét, holott a magyar médiapiac sokszínű, a meghatározó piaci szereplők között pedig számos eltérő álláspontot megjelenítő médium működik”
– közölte az NMHH.
(NMHH)
