Napok óta azzal van tele a sajtó, hogy áremelésre készülnek a pékek, mivel az alapanyagok mellett az energia is rohamosan drágul. Több szakember is úgy véli, néhány hét múlva a legolcsóbb kenyér kilója is ezer forint felett lehet. Közel mentünk a valósághoz, üzembejáráson voltunk a Szegedi Sütödéknél.
– A fiataloknak nem vonzó a pálya, a munka nehéz, nyáron is nagy hőségben kell dolgozni, ráadásul éjszaka és hajnalban, szombat-vasárnap meg ünnepnapokon is műszakba kell menni – nyilatkozta Varga Ferenc a telex.hu portálnak. A majdnem négyszáz vállalkozót, a szakma „kibocsátásának” kétharmadát képviselő Magyar Pékszövetség elnökségének tagja hozzátette, közben energiakiadásaik nőnek, a szállítási költségek szintén, és az alapanyagok ára is egyre emelkedik.
A szakembernek közepes méretű péksége van, 27 éve kezdte Mórahalmon. Két kisüzeme és három boltja működik két településen, Mórahalom és Ásotthalmon. Napjában többször is szállítanak a falvak, városok üzleteibe, ezért dolgozik sok gépkocsivezető a cégnél.
Elmondta, muszáj volt a béreket emelni – eddig is ez volt a legnagyobb tétel a költségeken belül. Közben az energia ára feljött a második legnagyobb arányú kiadás szintjére, az alapanyagokra elköltött pénz pedig a folyamatos áremelések ellenére is a harmadik legnagyobb költségtétel marad.
Varga Ferenc szerint hamarosan mindenhol ezer forint felett lesz a legolcsóbb kenyér kilója is, de azt nem látni, hol fognak megállni az árak.
Éppen a héten jött ki a Központi Statisztikai Hivatal friss havi inflációs jelentése, ebben azt írták, hogy egy év alatt az élelmiszereken belül a margarin 65,8 százalékkal, a kenyér 57,9 százalékkal, a sajt 52,6 százalékkal, a száraztészta 49,1 százalékkal drágult.
– A tavalyihoz képest 2,5 szeresre nőtt a liszt ára, és sajnos még mindig bizonytalan, mikor áll meg ez az emelkedés – mondta portálunknak Borka Bianka, a Szegedi Sütödék egyik ügyvezetője. A patinás, nagy hagyományokkal rendelkező sütőipari vállalkozás jogelődjének tekinthető Szegedi Községi Kenyérgyár 1946-ban kezdte meg működését – a cég 90-es évek elején alakult át Kft-vé
Megtudtuk, a többi alapanyag ára is nagyon elszállt, különösen az élesztőé és a margariné, de a többi járulékos hozzávaló is folyamatosan drágul.
Rákérdeztünk a gáz és az elektromos áram drágulására is, de erre nem kaptunk konkrét, százalékos választ. Ugyanis minden pékségnek, nagy fogyasztónak egyedi tarifája van. Azt viszont megtudtuk, hogy nagymértékben, többszörösére emelkedtek az energia árak is.
A boltokba, a partnerekhez a Szegedi Sütödék szállítja ki a kenyeret, saját járműflottával, az üzemanyagot piaci áron kell tankolniuk.
Náluk nincs érdemi gond a humán erőforrással. – Kialakult egy örvendetesen stabil pék gárdánk, és szerencsére szakképzett dolgozóink is vannak nagy számban, de az utánpótlás elég nehéz – mondta Borka Bianka, hozzátéve, a betanított munkások között, ahogy a legtöbb munkaadónál, náluk is nagy a fluktuáció.
A fő, úgynevezett tömeg termékük a kovászos fehér és búzakenyér. De közkedveltek a teljes kiőrlésűek, a rozskenyerek, a durum cipó és a szénhidrát csökkentett magvas kenyér is. Több száz féle sütőipari terméket gyártanak és forgalmaznak, a kenyerektől kezdve a szendvicseken, a süteményeken át a töltelékes és töltelék nélküli készítményekig. – Büszkeségünk a fánkunk, melyhez hasonló házias terméket, bizton állítom, senki más nem készít a régióban – mondta az ügyvezető.
Megtudtuk tőle, jelenleg nincs a gyártásban szűk keresztmetszet, győzik a megrendeléseket, de új piacokat is szívesen vállalnának Szegeden belül, a környéken és Csongrád-Csanád megyében is.
Üzemlátogatásra egy csendes hétköznapi „középdélelőttöt” választottunk, ottjártunkkor éppen kovászos kenyeret készítettek.
Ennél a formázás hagyományosan, kézzel történik, meg is állapítottuk, hogy egy-egy ilyen műszak után már nem kell edzőterembe menni gyúrni a dolgozónak…
Utána a 35-38 fokos kelesztőbe kerül a kenyér, ahol körülbelül 70 százalékos páratartalom mellett pihen és persze „dagad”. Ezt követően a jellemzően olasz gyártmányú, úgynevezett etázs kemencékben sülnek ki a veknik, ezeknél a berendezéseknél nagyon fontos a rendszeres karbantartás.
Megtudtuk, délután először a süteményes műszak érkezik és utána jön az éjszakai kenyeres műszak. A pékek kupás kenyérnek nevezik azt, amit a „pórnép” csak formázottnak hív. A fél kilós magvas rozsost le is fotóztuk, tényleg nagyon guszta. Találkoztunk olyan magvas kerek kenyérrel is, aminek én hiányoltam a tetejéről a magot, de rövid úton kiderült, azokat még a tésztába keverték vele.
Bár a pékeké ekkora méretben jellemzően csapatmunka, az üzembejáráson találkoztunk egy fiatalemberrel, aki egyedül dolgozott. Klasszikus édességet, meglehetősen méretes kókuszkockát készített, egyenként, kézzel forgatta meg a reszelékben a süteményt. Ez is nagyon guszta volt.
Jártunk a raktárban is. Mint már említettük, a legfontosabb és leggyorsabban fogyó alapanyag a liszt, több tonnás tárolók gondoskodnak arról, hogy mindig rendelkezésre álljon a sütéshez szükséges alapliszt. A nem annyira alap jellemzően zsákos kiszerelésben érkezik, természetesen azért raklapos tételben.
Kovács András
Fotók: Frank Yvette
