A brit külügyminiszter szerint elfogadhatatlanná váltak azok a kereskedelmi fennakadások, amelyeket a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll okoz a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban.
Liz Truss a londoni külügyminisztérium szóvivőjének csütörtöki beszámolója szerint telefonon tárgyalt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnökével.
A megbeszélésen – amely a külügyi szóvivői tájékoztató szokásos diplomáciai visszafogottsága ellenére is érezhetően igen éles hangvételű volt – Liz Truss kijelentette, hogy a rendezésre tett uniós javaslatok “még inkább hátramozdítanák” a helyzetet, mivel a jelenleginél is több ellenőrzés és papírmunka bevezetésével járnának.
Sefcovic a londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint úgy válaszolt, hogy nincs mozgástér az Európai Unió tárgyalási hatáskörének kiterjesztésére, sem olyan új javaslatok előterjesztésére, amelyek enyhíthetnék a kereskedelmi feszültségeket.
A brit külügyminiszter a szóvivő beszámolója szerint ezt “sajnálkozással nyugtázta”, és közölte az Európai Bizottság alelnökével, hogy az észak-írországi helyzet az Egyesült Királyság belső békéjének és biztonságának ügye is egyben. Liz Truss kijelentette: ha az EU nem tanúsít kellő rugalmasságot a problémák megoldása érdekében, a brit kormánynak nem marad más választása, mint az, hogy maga tegyen lépéseket.
Truss ezzel gyakorlatilag megerősítette a The Times című konzervatív brit napilap csütörtöki értesülését, amely szerint Boris Johnson brit miniszterelnök hamarosan bejelenti, hogy a brit kormány egyoldalúan felülírja a protokoll több sarkalatos elemét.
A lap forrásai szerint Suella Braverman, a kormány jogi főtanácsadója azt a szakvéleményt adta Johnsonnak, hogy egy ilyen lépés jogilag megalapozott lenne.
Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében.
A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az Unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Az Unió nem akarja újratárgyalni a Brexit-megállapodás feltételeit
