Emmanuel Macron francia elnök szerdán a Parlamentben bemutatta a francia uniós elnökség legfontosabb célkitűzéseit és politikai stratégiáját.
A strasbourgi ülésteremben rendezett vitán Macron elnök kifejtette: az Unió a demokrácia, a fejlődés és a béke alapelvein született, ezeket az alapelveket pedig most veszély fenyegeti. Ezért „újból életre kell keltenünk” őket, kérte. Figyelmeztetett: a jogállamiság vége egyben az önkényuralom kezdete, ezért az Uniónak párbeszéd révén vissza kell hódítania azokat, akik „távolodnak” a demokratikus elvektől.
A francia elnökség elsőbbséget biztosít azoknak a jogalkotási kezdeményezéseknek, amelyek célja a foglalkoztatás minőségének javítása, a tisztességes bérek biztosítása, a nemek közötti bérszakadék csökkentése, a platform-munkavállalók jogainak biztosítása, a megkülönböztetés elleni fellépés és a vállalatok igazgatótanácsaiban a nemek közötti egyenlőség megteremtése, mondta Macron. Javasolta, hogy a terhességmegszakításhoz való jogot vegyék fel az Európai Unió Alapjogi Chartájába. Az éghajlat-, a digitális- és a biztonságpolitika szintén olyan területek, amelyen a francia elnökség idején előrelépés várható, mondta Macron.
A francia államfő szerint Európának képesnek kell lennie felmérni a védelempolitikai kockázatokat és garantálni saját biztonságát. Ellen kell tudnunk állni az elsősorban orosz beavatkozási és destabilizációs kísérleteknek, és hatékonyan meg kell büntetnünk a nemzetközi jogot megsértőket, mondta az elnök.
„Európának kulturális, demokratikus és oktatási hatalommá kell válnia (…) erőnk és eszközeink is megvannak ehhez” – zárta beszédét Franciaország elnöke.
A Bizottság részéről Maroš Šefčovič alelnök felhívta a figyelmet: az európai biztonsági rendszer kihívásokkal néz szembe. „Készen állunk a szükséges lépések megtételére” – tette hozzá. Šefčovič szerint a következő hónapokban Európa és Afrika stratégiai partnersége, a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatok, és Európa gazdasági és technológiai függetlensége lesznek a legfontosabb témák. Az Egyesült Királyság kapcsán hozzátette: a Bizottságban meg van a jóindulat, de a problémák rendezéséhez tárgyalópartnerének is hasonlóan kell viselkednie.
A képviselőcsoportok vezérszónokai többnyire üdvözölték a francia elnökség terveit, de további fontos feladatokat neveztek meg. Elhangzott többek között, hogy meg kell szüntetni a Tanácsban a külügyek terén alkalmazott egyhangú döntéshozatalt ahhoz, hogy az Unió határozott választ adhasson például Putyin orosz elnök „viselkedésére”. Mások a nők és férfiak bére közti különbség felszámolását és az uniós költségvetési szabályok átdolgozását említették fontos feladatként. Többen sürgették az előrelépést a magyar és lengyel jogállamisági ügyekben, és bírálták, hogy Franciaország támogatja a nukleáris energia zöld besorolását.
A teljes vita itt , az egyes felszólalók beszédei pedig a nevükre kattintva tekinthetők meg.
Emmanuel Macron, francia elnök
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke
Manfred Weber (EPP, Németország)
Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország)
Stéphane Séjourné (Renew Europe, Franciaország)
Yannick Jadot (Zöldek/EFA, Franciaország)
Jordan Bardella (ID, Franciaország)
Raffaele Fitto (ECR, Olaszország)
Manon Aubry (Baloldal, Franciaország)
Tiziana Beghin (független, Olaszország)
Emmanuel Macron, válasz
A vita magyar felszólalói
Cseh Katalin (Renew Europe)
Deutsch Tamás (független)
Gyöngyösi Márton (független)
