- • Ha kevesebb palackozott ivóvizet fogyasztanánk, évente legalább 600 millió euróval kevesebb kiadása lenne az európai háztartásoknak
- • A „Right2Water” az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyből uniós jogszabály lett
- • Szigorodnak egyes szennyező anyagok határértékei
A Parlament elfogadta az új ivóvízminőségi irányelvet, amelytől azt várja, hogy még a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok is jó minőségű csapvízhez jutnak majd.
Kedden a Parlament jóváhagyta az ivóvízminőséget szabályozó új irányelvről született megállapodást.
Az új szabályokra azért volt szükség, hogy az Európai Unióban mindenhol jó legyen a csapvíz minősége. Ezt és az ivóvízhez való egyetemes hozzáférést kérte az a több mint 1,8 millió európai polgár, aki támogatása jeléül aláírta a Right2Water petíciót, az Unió történetének első eredményes európai polgári kezdeményezését.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a középületekben ingyen lehessen csapvizet fogyasztani, és lehetőség szerint az éttermek, menzák és egyéb vendéglátóhelyek is legfeljebb csak alacsony felszolgálási díjat számoljanak fel ezért. A tagállamoknak emellett külön intézkedésekkel kell biztosítaniuk, hogy a társadalom kiszolgáltatott csoportjai, így a menekültek, a nomád életmódot folytató közösségek, a hajléktalanok és a roma kisebbségek is könnyebben ivóvízhez jussanak.
A csapvíz minőségének folyamatos ellenőrzése és javítása
Javítani kell a csapvíz minőségén ahhoz, hogy az emberek a palackozott víz helyett inkább a csapvizet válasszák, a vízminőség javítása pedig a szennyező anyagok, köztük az ólom határértékeinek szigorításával érhető el.
A Bizottság 2022 elejére összeállít és folyamatosan vezet majd egy listát azokról a vegyi anyagokról és vegyületekről, amelyek a tudomány szerint károsítják az egészséget, vagy amelyektől tartanak az emberek. Többek között gyógyszerek, endokrin károsító vegyületek, illetve mikroműanyagok lesznek rajta.
A Bizottság európai jegyzéket készít azokról az anyagokról is, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az ivóvízzel.
A tagállamok felelőssége, hogy az új követelmények betartását szolgáló intézkedések az elővigyázatosság elvén alapuljanak, és semmilyen körülmények között ne vezessenek az ivóvíz jelenlegi minőségének romlásához.
Christophe Hansen (EPP, Luxemburg) jelentéstevő szerint
„Az ivóvízminőségről húsz évvel ezelőtt született az első, ma is hatályos irányelv. Ideje a szabályokat felülvizsgálni, és szigorítani bizonyos szennyező anyagok, például az ólom határértékét. Az Európai Parlament rendkívül fontosnak tartja, hogy az új irányelv még biztonságosabbá tegye a csapvízfogyasztást, és a szabályozás az új keletű szennyező anyagokkal is számoljon. Ezért nagyon örölök, hogy a rendelkezések már a mikroműanyagokra és az endokrin rendszert károsító, biszfenol-A jellegű anyagokra is kiterjednek.”
A keddi vitában magyar képviselő nem szólalt fel.
A következő lépések
Az irányelv tizenkét nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamok két éven belül hatályba léptetik a megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.
